Eljött az idő, 30 év közös út után. Leszállok egy
hajóról, amely már nem vihet tovább és én sem húzhatom árbócain a vitorlát.
Elhagyom a Hit Gyülekezetét, annak szervezetét, felekezetét.
Indokaim egy része megtalálható a 3 korábbi blog bejegyzésemben.
Ezért ezeket itt tovább nem részletezem. A lelkiismeretem, a Biblia ismeretem
és a Krisztussal való személyes közösségem alapján hoztam meg ezt a döntésem,
és az a meggyőződésem, hogy ez a hajó jelenleg rossz irányba halad. A folyamat
nem ma kezdődött, mára viszont úgy tűnik, hogy a hajóért történő minden jó szándékom
és igyekezetem előtt is lezárultak a csatornák.
A közös továbbhaladás előtt nem az képez akadályt, hogy
egy közösségben vannak hiányosságok, vagy hibák. Hol nincsenek? A hibák téves
mechanizmusokká intézményesülése, „megszentelése”, dogmákká fejlődése viszont
már komoly gát.
Egy vezető tekintélyének valós értékeken kell alapulnia,
amik az utóbbi évek nyilvánosság előtt elhangzott sorozatos csúsztatásai miatt
erősen devalválódtak.
A Hit Gyülekezete, ill. annak vezetője által folyamatosan
gyártott ellenségképek mögül egyre gyakrabban bukkannak elő ártatlan arcok.
A létszámnövekedéssel, intézményesüléssel együtt megszűntek
a személyes kapcsolatoknak, hiteles bizonyságoknak korábban teret adó budapesti
házi csoportok, kis közösségek, visszaszorulnak az építő jellegű személyes
kapcsolatok.
A lelkészi szolgálatot betöltőkkel aláíratott
hűségnyilatkozat felváltotta a megtérés és újjászületés által megalapozott
Isten iránti elkötelezettséget. Helyébe egy ember és egy szervezet iránti
lojalitást állított.
Az igehirdetés elsőbbségét felváltotta a Vidám Vasárnap
talk-show – ja, az aktuálpolitika, és a gyűjtés.
A 80-as évek végén a gyülekezet által még elutasított és
kimondottan károsnak ítélt „elektronikus egyház” (ld. pl. Jim Bakker, Jimmy
Swaggart botrány. stb.) mára elsődleges tere lett a gyülekezet „működésének”.
A nemzetközi szintű karizmatikus vezetőknek a Római
Pápával való együttműködését a 90-es években még elutasító pásztorunk ma
ünnepelve üdvözli Kenneth Copeland és más újjászületett egyházfők behódolását a
katolikus egyház főméltósága előtt.
Az intézményesülés során beépült emberi, szervezeti
normák, szabályok mára már erőteljesen felülírják, elerőtlenítik különösen a
testvéri kapcsolatok vonatkozásában Isten parancsolatát (Máté15).
Ezek csak szemelvényszerű felsorolások, kiegészítései
korábbi blog bejegyzéseimnek, nem kívánok részletesebben elmélyedni most a
távozásom okaiban.
Annyit fűzök még hozzá talán, hogy mind a 3 megelőző blog
iratomat elküldtem legelőször Németh Sándornak, Morvay Péternek, Surjányi
Csabának, a Hit Gyülekezete központi irodájának, a Vidám Vasárnapnak és a
gyülekezetből általam ismert érettebb keresztényeknek. Ezen kívül a
gyülekezetből már ugyan eltávozott, de mégis érintett néhány személynek és
facebook-os kapcsolatomnak. Semmit nem írtam, tettem titokban, valakinek a háta
mögött. Az írásaimat nem küldtem el sem világiaknak, sem sajtónak.
Amit a távozásommal kapcsolatban még mondani akarok, az
inkább az, hogy senkinek a személye felé a gyülekezetben nincs bennem
neheztelés, vagy rosszindulat. Az írásaimat, blog jegyzeteimet is az Egyház
hajójának a segítése motiválta. Ha bárki úgy érzi, hogy szeretne ezzel
kapcsolatban érdeklődni nálam, akkor tegye bátran, nyitott vagyok mindenkinek a
jóhiszemű megkeresése irányában.
Írj nekem a bakonyvari.sz@gmail.com
címre, ill. megtalálható vagyok a kb. 3-4 éve a HGY-től függetlenül működő
keresztény kis csoportban Budapesten: http://nyitotthit.blogspot.hu/
.
Mintegy utóiratként hadd adjam még hírül ezen a nevezetes
napon, hogy nem veszek részt ma ebben a népszavazásnak csúfolt bohózatban,
vagyis azt támogatom, hogy ne legyen érvényes.
Az Európai Uniót a 2. világháború után azért hozták
létre, hogy a nemzetek végre ne háborúval akarják rendezni érdekellentéteiket,
hanem párbeszéddel. Ha ez szétesik anélkül, hogy kész lenne helyette egy
igazoltan jobb együttműködési rendszer, akkor a párbeszéd helyett marad a
káosz, és ismét marad az erő, az erőszak, a nacionalizmus és a háború. Ezzel
játszik ma az, aki a hangulatkeltés, a demokratikus intézményrendszer
lejáratása mellett kampányol. Orbán Viktor azért meri ezt megtenni, mert tudja,
hogy az Uniónak ma semmilyen jogi eszköze nincs arra, hogy őt kitegye. Vagyis
bármeddig elmehet az uszításban. Ellenségkép nélkül pedig összeomlik a
rendszere.
Visszatérve: Én most egy felekezet földi hajójáról
leszálltam. A Krisztus bárkáján, a vele való azonosulás Mennybe vezető hajóján
haladok tovább. Nem felekezetek üdvözítenek, Akiben bízom, az visz engem
tovább. Nincs más megváltó, csak Jézus Krisztus és Ő az egyetlen út az Atyához.
Írta: Budapest,
2016.10.02.
Bakonyvári Szabolcs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése